Jogodban áll……olvasni!
Egy vállalat szellemi értékeinek védelme folyamatos elkötelezettséget jelent. Egy védjegy bejegyzése vagy szabadalmi bejelentés benyújtása kevésnek bizonyulhat. A termékek és/vagy szolgáltatások támogatásához és védelméhez gondos szakértői menedzsmentre, valamint időben történő és hatékony beavatkozásra is szükség van.
A jog részletesen kitér a munkavállalók és munkáltatók körére is. Egy megfelelő szaktudással rendelkező jogász tisztában van azzal, hogy kinek milyen jogai vannak a munkahelyén. Különböző jogi problémák orvoslásában érdemes mindig szakemberhez fordulni, aki azonnal tudni fogja a megoldást. Leginkább a felmondás, közös megegyezés, munkaszerződések készítése és a munkaügyi perek a legnépszerűbbek. A munkajog megjelenik a köztisztviselői és közalkalmazotti jogvitákban is, ahol már egy magasabb színvonalú jogi szolgáltatásra van szüksége a feleknek. Idén márciusában újabb változtatásokat végeztek a munkajogban. Mostantól kezdve, a munkajog alapelvi szinten kerül rögzítésre, pont úgy, mint a polgári jog esetében.
Örökölni csak törvényes úton lehet. Általánosságba véve a rokonok, a házastárs és az állam jogosult örökösnek lenni. A rokonok között is vannak egyenes- és oldalági rokonok. A sorrend mindig a következő: leszármazók, gyermekek, távoli rokonok, házastárs, felmenők és oldalrokonok. Ezek közül nagyon fontos kiemelni az özvegyi jog szerepét. Ez nem más, mint a házastárs öröklési jogi alapú haszonélvezeti joga.
Jogi berkekben nem ismeretlen a haszonélvezet fogalma és természetesen a mindennapokban sem, de sajnos nincs mindenki tisztában azzal, hogy mit is jelent a fogalom, milyen jogi háttere is van ennek a „titulusnak”. Az illetéktörvény a haszonélvezőt a haszonélvezeti jog értékének mértékéig, az öröklő tulajdonost pedig a forgalmi értékből a haszonélvezet értékének kivonásával kapott összeg után terheli ajándékozási illeték.
Az RTL Klub különböző műsoraiból vett részletekkel tarkították a legújabb MSZP-s kampányfilmet, amely a Magyarország ma címet kapta. Erre a párt az RTL Klubtól semmilyen engedélyt sem kért, tehát szerzői jogot sértve hozta nyilvánosságra filmalkotását. Mesterházi Attila, az MSZP pártelnöke újságírók előtt mutatta be a majd 20 perces filmet, amelyben saját újraszerkesztésükben használtak fel több már sugárzott videó részletet.
Az élet szinte minden területét törvények, jogszabályok alakítják, melyek között egy átlagos ember teljesen elveszettnek érzi magát. A jogászok segítenek eligazodni a törvényi kitételek világában. Manapság az egyik legjobban megfizetett szakma, ezért is készülnek nagyon sokan erre a pályára.
Magyarországon a jogász képzés egyetemeken zajlik és összesen öt évet vesz igénybe. Azonban, aki sikerrel elvégzi ezt az időszakot, az még nem dolgozhat a szakmájában. Kötelezően három éves szakmai gyakorlatot kell szerezni ügyvédi irodában, cégnél jogtanácsosként, bíróságon vagy egy közigazgatási szervnél. Ezt követően válik csak lehetővé a jogi szakvizsga letétele.
A gyakorlati évek alatt szokott eldőlni az, hogy milyen szakterületet választ magának a jogász: ügyész, ügyvéd, közjegyző, bíró és jogtanácsos.
Nagyon szigorú szabályai vannak annak, hogy egy alkalmazottat miként lehet foglalkoztatni és milyen jogok vonatkoznak az egyik, illetve a másik félre. A munkajog hivatott szabályozni a munkaadó és a munkavállaló közti kapcsolatot.
A jogszabályok részletesen kitérnek arra, hogy kinek milyen kötelezettségei és jogai vannak. A megfelelő munkafeltételek biztosítása a munkaadó feladata. Ez alatt azt értjük, hogy biztosítani kell a biztonságos munkakörülményeket és rendelkezésre kell állniuk a megfelelő eszközöknek is.
Abban egyöntetűen megegyezhetünk, hogy a jogi nyelv, maga a jog a közember számára igen nehézkesen érthető szövegezés. Sőt, még olykor a jogban dolgozó emberek (jogászok, ügyvédek, ügyészek stb.) is megakadnak egy-egy kifejezés értelmezésén.
A jog tudomány is egyben, márpedig egy tudomány olyan sokfelé szerteágazó forrásokban mutatkozik meg, amit olykor lehetetlen lexikon nélkül értelmezni.
A jogi lexikonok adnak helyet olyan szócikkeknek, amelyek a jog fogalom tárába tartoznak, s elsősorban természetesen az azt használó embereknek íródnak.
A Magyar Jogi Lexikon első kiadása egyidős a huszadik század születésével. Pontosabban 1898-ban jelent meg a Pallas Kiadó gondozásában, ami Márkus Dezső nagy hírű jogászunk szerkesztői munkásságát dicsérték. A hat kötetre duzzadt Magyar Jogi Lexikon az egész huszadik századra levetítve a magyar jog életében meghatározó szereppel bírt.
A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk
A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.