Örökölni csak törvényes úton lehet. Általánosságba véve a rokonok, a házastárs és az állam jogosult örökösnek lenni. A rokonok között is vannak egyenes- és oldalági rokonok. A sorrend mindig a következő: leszármazók, gyermekek, távoli rokonok, házastárs, felmenők és oldalrokonok. Ezek közül nagyon fontos kiemelni az özvegyi jog szerepét. Ez nem más, mint a házastárs öröklési jogi alapú haszonélvezeti joga. Az özvegyi jognak két esetét kell ismerni, van az ági vagyon tekintetében vett jog és a leszármazók állagöröklése mellett szóló. Az özvegyi jog akkor illeti meg a házastársat, ha az özvegy és az örökhagyó között lévő kötelék fennáll, és nem voltak kiesési időszakok. Ha az örökhagyó végrendeletében kizárja a házastársát, akkor semmiféleképpen nem kap az örökségből. Az özvegyi jog jogosul a tulajdonában lévő dolgot birtokolni, használni és a hasznait élvezni. Az állagörökösök csak az özvegy által megszabott szintig használhatják a haszonélvezetet. Az özvegyi jog kiterjed kamatozó követelésekre is. Az özvegyi jog addig áll fenn, míg a házastárs meg nem hal. Ha a házastárs új házasságot köt, akkor is megszűnik az öröklési jog, az élettársi viszony természetesen nyugodtan folytatható. A korlátozását csak a leszármazók kérvényezhetik. A rendeletben lévő özvegyi haszonélvezeti jog megváltására nincs lehetőség. Ha megtörténik a megváltás, akkor az özvegyet egy gyermekrész illeti meg vagy ági öröklés esetén ennek az egyharmada. A leszármazóknak joguk van arra, hogy az özvegyi jog megváltását és a korlátozását egyszerre, párhuzamosan kérjék.