Abban egyöntetűen megegyezhetünk, hogy a jogi nyelv, maga a jog a közember számára igen nehézkesen érthető szövegezés. Sőt, még olykor a jogban dolgozó emberek (jogászok, ügyvédek, ügyészek stb.) is megakadnak egy-egy kifejezés értelmezésén.
A jog tudomány is egyben, márpedig egy tudomány olyan sokfelé szerteágazó forrásokban mutatkozik meg, amit olykor lehetetlen lexikon nélkül értelmezni.
A jogi lexikonok adnak helyet olyan szócikkeknek, amelyek a jog fogalom tárába tartoznak, s elsősorban természetesen az azt használó embereknek íródnak.
A Magyar Jogi Lexikon első kiadása egyidős a huszadik század születésével. Pontosabban 1898-ban jelent meg a Pallas Kiadó gondozásában, ami Márkus Dezső nagy hírű jogászunk szerkesztői munkásságát dicsérték. A hat kötetre duzzadt Magyar Jogi Lexikon az egész huszadik századra levetítve a magyar jog életében meghatározó szereppel bírt.
Mivel mind Magyarországon, mind világszerte rengeteg változást hozott a huszonegyedik század, rengeteg új jogi fogalom született, a különféle jogágakban nagy előrehaladás következett be, ezért épp aktuális volt a Magyar Jogi Lexikon kötetek átdolgozása.
Az 1999-ben megjelent Jogi Lexikon lépésről lépésre követi az új jogi, jogtudományi változásokat, valamint az újonnan születő jogintézményeket. A Jogi Lexikon új kiadásában 300 új szócikk található, mivel a régiek átdolgozásra kerültek, bővültek, pontosabbak lettek.
Valamint olyan jogtudósok életművét tartalmazza, akik méltán lehetnek példaképek a mai jogágakban tevékenykedőknek.
Ha jogi lexikon oldalunkra kattint egész biztosan nem fog száraz, nehezen érthető szöveggel találkozni, hanem gördülékeny, színes, tartalmas írásokkal.
Weboldalunkon mindenkinek jogában áll…olvasni!
