A magyar ügyvédi kamara története

A magyar ügyvédi kamara alapításának éve 1875. Az országos ügyvédi szervek teljes körű jogutódjának is tekinthető, az 1937-ben meghozott törvényrendelet értelmében. Az elején még a gyakorló ügyvédeket magába foglaló testületi szervezet alkotta a törvényszék területén létező rendtartást. A kamara célja az, hogy védje és óvja az ügyvédeket és a jogaikat. Fegyelmi ellenőrzéseket végez. A magyar ügyvédi kamara fegyelmi joghatóság gyakorlásával is foglalkozik. Ügyvédi kérdésekben, vitákban véleményt alkot és igazságszolgáltatási erejét is alkalmazza. A kamara minden tagjától díjat szedett be. A kamarának elnöksége, választmánya és közgyűlése is van. Az ügyvédi kamarák közös szerve az országos bizottság volt. A kamara szervei közé tartozik a közgyűlés, választmány, tisztikar és a helyi bizottság. Az ügyvédi kamarák országos bizottsága rendszerint Budapesten tartotta meg az üléseit. Ide a több országos kamarák küldtek ki küldötteket és ők vettek részt ezeken a gyűléseken. Feladata volt javaslatot tenni és állást foglalni különböző igazságszolgáltatási és jogalkotási kérdésben. A bizottság megfelelő eljárásokat indított olyan ügyekben, ahol a törvény a kamara bizottságának a közreműködésének beavatkozását hivatott kérni. 1948-ban másodfokú hatáskörrel is felruházták az országos bizottság teendőit. 1958-ban a bizottság helyére az országos ügyvédi tanács került. Bővítette hatáskörét. Célja az, hogy irányítsa, ellenőrizze az ügyvédi tevékenységet, érdekképviselettel foglalkozik és egyéb törvényes jogokat érvényesít.